Technológia

A biomassza energetikai célú hasznosításának hosszú múltja és széles jövőbeli lehetőségei vannak. Ennek egyik szegmense a gázosítás, melyet ipari szinten először a 19. században használtak, de igazán a 20. században terjedt el – elsősorban a világháborút követő évek alatti üzemanyag hiány okán. A 80’-as évek energiaválságának köszönhetően egy rövid időre újra lendületet vett a biomassza iránti érdeklődés, elsősorban a fejlődő országokban, ahol energia megtakarítás céljából a termelődött hulladékokból energiát termeltek – olyan anyagokból, mint például a mezőgazdasági, erdészeti és faipari melléktermékeknek számító szalma, apríték, faforgács, nyesedék – ahelyett, hogy magas áron kőolaj származékokat importáljanak.

Az 1980-as évek végén az olaj ára csökkent, ennek eredményeképpen a biomassza gázosítási technológiák nem voltak versenyképesek a fosszilis energiahordozókkal szemben. A technológiai fejlesztéseket a 90’-es évekig elhanyagolták, azonban a környezettudatos gondolkodás előtérbe kerülésével ismét lendületet vett a megújuló energiaforrások széleskörű hasznosítása, beleértve a kis- és nagyméretű biomassza gázosítási technológiákat is.

Fontos megjegyeznünk, hogy az általunk fejlesztett gázosítási technológia nem azonos a tüzeléstechnikában használatos gázosítással, mert az utóbbi esetben a tüzelőanyagban lévő magas illóanyag tartalom 110-260 °C között kigázosodik, majd meggyullad és a tüzelőanyag maradék éghetőjével oxigén dús környezetben közvetlenül elégetésre kerül a tüzelőberendezésben. Ezt a tüzeléstechnikai módszert előtét tüzelésnek hívják és széles körben alkalmazzák biomassza tüzelőberendezéseknél.

A fagázosítás „őskorában” a cél az üzemanyag előállítás volt, amely technológiákra az idősebb generációból még sokan ma is emlékeznek. Teherautók, taxik, buszok közlekedtek „hátukon” tüzelőanyag tartállyal, azonban napjainkra az autóipar számára egyéb környezetbarát és korszerű megoldás kínálkozik, így ez irányú fejlesztésekről mára már nem beszélhetünk.

Fagázüzemű gépjárművek az 1940-es évekből


A napjainkban alkalmazott eljárásokat és a keletkezett termékeket, illetve azok hasznosítási lehetőségeit a következő ábra mutatja be. A biomassza égetése az egyik legközvetlenebb módja az energiatermelésnek, azonban mára a hőenergia szükségleten túlmutat a villamos energia felhasználás. Látható, hogy a gázosítás és pirolizálás során keletkezett termékgázt kapcsolt energiatermelésben használni lehet villamos energia és akár hőenergia termelésre egyaránt. Természetesen ezen technológiáknak jelentős beruházás igényük van, azonban több egybehangzó szakvélemény alapján a biomasszából gázosítással termelt villamos energia költsége a víz és szél energia hasznosítást követően a harmadik leggazdaságosabb.

Biomassza termokémiai átalakításának módszerei

Technológiai összefoglalót készítette: Tóvári Péter VM MGI